Az elemkezelő rendszer 2 alapvető funkciója
2.1. SOC becslés
2.2 Mérlegkezelés
Az akkumulátorok előállításának folyamatában sok folyamat létezik, és a differenciálás következetlenséget okozhat. Az akkumulátorcellákban a különbség főként a belső ellenállás és az idő és a hőmérséklet kapacitásának változásában tükröződik. A cellák közötti nagy különbségek valószínűleg túlterhelést vagy túlterhelést okoznak, ami az akkumulátor károsodásához vezet. Az akkumulátoregyensúly elérése maximalizálja az akkumulátor akkumulátorát, meghosszabbítja az akkumulátor élettartamát és növeli a biztonságot. Ebben a szakaszban a hazai és külföldi egyensúlyi módszerek a következők:
(1) Ellenállás-kiegyenlítési módszer. Ez a módszer az energia-disszipáció típusú kiegyenlítési módszer fő képviselője. A módszer egyszerű és a költség alacsony, de az energiaveszteség viszonylag nagy, és a hatékonyság alacsony. Csak kis áramú töltéssel és kisütéssel rendelkező rendszereknél alkalmazható.
(2) Kapcsolt kapacitási módszer. Ez a módszer a nem-energia disszipatív típusú kiegyenlítési módszer fő képviselője, amely kiegyenlíti az ellenállás kiegyenlítésének hiányosságait. Ennek ellenére a vezérlőáramkör bonyolult, a kiegyenlítési sebesség lassú, és sok időbe telik, ami nem alkalmas nagy áramfelvételre.
(3) Transzformátor kiegyenlítési módszer. Ez a módszer egy szimmetrikus, többszörös tekercses transzformátor szerkezeten alapul, amely egy sorozatú akkumulátor aktív kiegyenlítő vezérlő módszert tartalmaz. A hiányosságok bonyolult áramkörök, sok eszköz és túl nagy térfogat, ami nem könnyű az akkumulátor bővítése. Általában nagy áramok töltésére és kisütésére alkalmas.
(4) Központi egyensúly. A módszer gyorsan átadhatja a teljes akkumulátort az akkumulátorcelláknak, és a központosított kiegyenlítő modul kisebb méretű. Ugyanakkor a több elem kiegyensúlyozó működését nem lehet párhuzamosan végrehajtani, és nagyszámú kábelcsatlakozásra van szükség, ami nem alkalmas olyan elemcsomagra, amely nagy mennyiségű elemet tartalmaz.
2.3 Hőkezelés
A hőmérséklet hatással van az akkumulátor teljes teljesítményére. A hőmérsékleti mező nem egyenletessége súlyosbítja az akkumulátor ellentmondását, ezért szükséges kezelni. A hőkezelés célja az akkumulátor rendszer hőmérsékletének fenntartása egy bizonyos tartományban a fűtés vagy a hőelvezetés révén, és a hőmérséklet egyenletességének fenntartása az akkumulátoron belül, amennyire csak lehetséges.
A hőmérsékletkezelés főként a következő négy funkciót teljesíti: (1) az akkumulátor gyors melegítése alacsony ellenállású körülmények között; (2) az akkumulátor hőmérsékletének egyenletes eloszlásának biztosítása; (3) az akkumulátor hőmérsékletének pontos mérése és ellenőrzése; (4) az akkumulátorban Ha a hőmérséklet túl magas, a hőmennyiség hatékonyan eloszlik. A szokásos hűtési módszerek közé tartozik a természetes konvekciós módszer, a kényszerlevegő konvekciós módszer, a folyadékáramlási módszer, a fázisváltozási anyag módszer és a hőkezelési módszer. A közös fűtési módszerek közé tartozik az akkumulátor belső fűtési módja, a fűtőlemez módszer, a fűtőköpeny módszer és a hőszivattyú módszer.
